10 + 1 jó tanács amire figyelni kell, ha külföldön akarsz dolgozni

1. Soha ne higgy a túl csábító ajánlatoknak!

Ne feledd: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-európai országok esetében kb. a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetedből általában levonja. Ha nem tisztázod előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Neked kell majd fizetned.

2. Elutazás előtt mindig tájékozódj a kiválasztott (fogadó) ország viszonyairól. Ennek érdekében javasoljuk, hogy fordulj az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) valamelyik EURES-tanácsadójához.

Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnod magadat? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.

3. Ha magánközvetítő révén szeretnél állásajánlathoz jutni, mindig győződj meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál.

Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha ne vedd igénybe! Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán (www.afsz.hu) tájékozódhatsz az Álláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők menüpont alatt, vagy felvilágosítást kérhetsz az illetékes regionális munkaügyi központtól – akár telefonon is.

4. Soha ne fizess magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!

Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

5. Ha állásajánlatot kapsz, még a szerződés megkötése előtt próbáld a leendő munkahelyedet „leinformálni”.

Ehhez a régió valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérheted. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszáz főt. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben vagy sem stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.

6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozz külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem.

Gondolj arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intézned, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatóddal kapcsolatos panaszaidat sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értened kell a főnöködtől kapott utasításokat, el kell tudnod olvasni, és meg kell értened a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább.

Ami még nagyon fontos: a munkaszerződésed biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudod pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.

7. Lehetőleg vigyél magaddal legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti.

Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnod kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számításod, akkor gondolnod kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.

8. Útleveledet, lakcímkártyádat, személyi igazolványodat – ha egy mód van rá – soha ne add át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válsz.

Ha ehhez a munkaadód vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőséged – készíts az okmányokról fénymásolatot, és azt add át. Ettől az eljárástól csak abban az esetben térj el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadód intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magadnál tartanod.

Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES-tanácsadóktól tudhatod meg.

9. Ha úgy érzed, hogy becsaptak: munkaadód a Te károdra eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyoddal kapcsolatos problémád támad…

… segítségért fordulj a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélyed arra, hogy megoldd a problémádat.

10. Elutazásod előtt célszerű…

… kiváltanod az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnöd legalább arra az időre, amíg munkába nem állsz, és meg nem győződsz arról, hogy a munkaadód fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.

10 + 1. Jobb eséllyel pályázhatsz egy állásra…

… ha a végzettségedet, képzettségedet igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatod a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valószínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethetsz itthon, mint külföldön.

 

 

További információért fordulj bizalommal a munkaügyi központok EURES-tanácsadóihoz.